„Visszakaptam a becsületemet”

A suliban jó sportoló voltam. Középiskola után elutasítottam egy fociösztöndíjat és egy birkózóösztöndíjat a tengerészgyalogságért. Nyolc évig voltam a tengerészgyalogos felderítőknél.

Miután leszereltem a felderítőktől... hazamentem. Persze, bevallom, ittam néha-néha. De az piknikeken volt, meg ilyesmi, mielőtt keményen ittam volna, és vissza tudtam fogni magam. De az utolsó két évben teljesen úrrá lett rajtam.

Próbáltam elrejteni az alkoholt a fivéreim és a nővérem és a szüleim elől. Otthagytam a munkám. És mire otthagytam a munkám, már két üveg töményt ittam naponta. Csak az alkohol érdekelt.

Igazából már nem volt életem, nem volt a közelemben a családom, mert elvágtam magam tőlük. A barátaim, akik voltak... Nem beszéltem többé velük. Csak a hálószobámban voltam, és ittam.

Mikor a Narcononba jöttem, nem beszélgettem, csak így járkáltam körbe, lehajtott fejjel. Amikor elkezdtem szaunázni, minél többet voltam a szaunában, annál jobban éreztem magam, ahogy jött ki belőlem az anyag. El tudtam kezdeni egy kicsit világosabban gondolkodni, az ítélőképességem nem volt ködös. És mindennap, napról napra, egyre jobban és jobban lettem önmagammal kapcsolatban.

Ez a hely megmentett. Tényleg gyorsan csúsztam lefelé. És ha nem jöttem volna ide, mostanra már valószínűleg meghaltam volna. A Narconon visszaadta az életem. Segített visszakapni a büszkeségem, a becsületem. Újra büszkén tudok tükörbe nézni. Már nem félek többé a tükörbe nézni. És amikor a tükörbe nézek, egy teljesen új embert látok. Csodálatos érzés.

További videók