L. Ron Hubbard:

BIOKÉMIAI TÁRSADALMUNK

Kémiai beállítottságú társadalomban élünk.

Nehezen találnánk a jelenkori civilizációban olyan személyt, akire ne lenne kihatással ez a tény. A nagyközönség túlnyomó többsége nap mint nap ki van téve annak, hogy a szervezetébe élelmiszer-tartósító szerek és más vegyi mérgek kerülnek be, beleértve a légkörben található mérgeket és a növényvédő szereket. Ehhez adódnak hozzá az orvosok által felírt fájdalomcsillapítók, nyugtatók és más pszichiátriai és orvosi szerek. Ezenfelül a marihuána, az LSD, a kokain és más utcai kábítószerek széles körű használata is jelentősen hozzájárul az összképhez.

Ezek a tényezők mind részei a biokémiai problémának.

A BIOKÉMIAI szó az életformák és a vegyi anyagok közötti kölcsönhatást jelenti.

A BIO- előtag jelentése: „élet, élő dolgokkal kapcsolatos”, és a görög biosz szóból származik, amelynek jelentése: „élet vagy életmód”.

A KÉMIAI jelentése: vegyi anyagokra vonatkozó vagy azokkal kapcsolatos. A vegyi anyagok olyan egyszerű vagy összetett anyagok, amelyek a fizikai anyag építőkövei.

Az emberi test bizonyos pontosan meghatározott vegyi anyagokból és vegyületekből épül fel, és folyamatosan összetett vegyi folyamatok játszódnak le benne. Egyes anyagok, mint például a tápanyagok, a levegő és a víz, létfontosságúak ezeknek a folyamatoknak és a test egészségének a fenntartásához. Más anyagok viszonylag közömbös hatásúak, amikor a testbe kerülnek, és nem válnak hasznára, de nem is károsítják. Megint más anyagok nagy pusztítást tudnak végezni azzal, hogy gátolnak vagy megváltoztatnak testfunkciókat, és megbetegítik vagy akár meg is ölik a testet.

A MÉRGEZŐ ANYAGOK – amelyek ebbe az utolsó kategóriába esnek – olyan anyagok, amelyek felborítják a test normális kémiai egyensúlyát, vagy beleavatkoznak a folyamataiba. A toxikus (magyarul „mérgező”) szót használjuk az olyan szerek, vegyi anyagok vagy bármely olyan anyag leírására, amelyről kimutatható, hogy mérgező vagy ártalmas az organizmus számára. Maga a toxin szó a görög toxikon szóból származik, amely eredetileg olyan mérget jelentett, amelybe a nyilak hegyét mártották.

A MÉREGTELENÍTÉS az a művelet, amellyel eltávolítunk egy mérget vagy egy mérgező hatást valamiből, például valakinek a testéből.

A MÉRGEK ÖZÖNE

Óriási mennyiségű anyag íródott már a mérgező anyagok témájáról, jelentett hatásaikról és ezek kezelésének kilátásairól. Bőven vannak erre példák kiadványokban és újságcikkekben.

Jelenlegi környezetünket áthatják az életre veszélyes elemek. A mindenféle drogok, radioaktív hulladékok, szennyező anyagok és kémiai hatóanyagok nemcsak hogy mindenütt ott vannak, de az idő haladtával még elterjedtebbé válnak. Valójában annyira mindennaposak, hogy szinte lehetetlen elkerülni őket.

Például azoknak a dolgoknak némelyike, amelyeket a konzervzöldségekbe vagy -levesbe tesznek, mérgezőnek tekinthető. Ezek tartósítószerek, és a tartósítószernek az a hatása, hogy gátolja a lebomlást. Ezzel szemben az emésztés és a sejtek működése a lebomláson alapul. Más szóval, ezek a dolgok lehet, hogy nagyszerűek a gyártó számára, mivel tartósítják a terméket, azonban nagyon károsak lehetnek a fogyasztó számára. Nem arról van szó, hogy valamilyen étkezési divathóbortot követnék, vagy ellenezném a tartósítószereket. Mondanivalóm lényege az, hogy az Ember mérgekkel van körülvéve.

Az élelmiszerekben lévő tartósítószerek példája önmagában is szemlélteti, hogy az ember a mindennapi életében milyen gyakran találhatja magát szembe mérgező anyagokkal.

De kapcsoljuk ezt össze azzal, hogy különféle országok ellenségei a széles körben elterjedt drogfüggőséget használják defetista mechanizmusként, valamint azt, hogy a nemzetek egymással versengenek az atomfegyverek gyártásában és tesztelésében (és ily módon növelik a környezetben szabadon lévő radioaktív anyagok mennyiségét). Azután vegyük hozzá a fájdalomcsillapítók és nyugtatók könnyű elérhetőségét, az ipari és mezőgazdasági vegyszerek megnövekedett használatát és a vegyi hadviselés céljából kifejlesztett mérgező anyagokat. Röviden (és nyíltan kimondva), ez a társadalom ez idő tájt telítve van mérgező anyagokkal.

Bizonyos adatok azokkal az anyagokkal kapcsolatban, amelyek fenyegetést jelentenek az egyének és általában a társadalom számára, világosabban megmutatják a biokémiai helyzetet. Ez az a helyzet, amelyet a Méregtelenítő program megcéloz.

DROGOK

A drogok lényegében mérgek. A beszedett mennyiség határozza meg a hatásukat. Egy kis mennyiség élénkítőszerként hat (növeli az aktivitást). Nagyobb mennyiség nyugtatóként hat (csökkenti az aktivitást). Még nagyobb mennyiség méregként hat, és megölheti az embert.

Ez bármely drogra igaz, és minden egyes drogból más és más mennyiség adja ezeket az eredményeket. A koffein egy drog, így a kávé ennek egy példája. Száz csésze kávé valószínűleg megölné a személyt. Tíz csészétől valószínűleg elaludna. Két-három csésze élénkíti. Ez egy egészen mindennapos drog. Nem nagyon káros, mivel olyan sokat kell belőle fogyasztani ahhoz, hogy hatásos legyen. Így élénkítőszerként ismert.

Az arzén egy ismert méreg. Mégis az arzén nagyon kis mennyiségben élénkít, egy ennél nagyobb adagtól elalszik az ember, néhány tizedgrammnyi pedig már öl.

UTCAI DROGOK

A drogprobléma bolygószintű. Vérben és emberi nyomorúságban fürdik.

Kutatások kimutatták, hogy a jelenlegi kultúránkban jelen lévő legpusztítóbb elem nem más, mint a drogok.

A kutatások még azt is megállapították, hogy létezik olyan dolog, hogy „drogszemélyiség”. Ez egy mesterséges személyiség, amelyet a drogok hoznak létre.

Az olyan drogok széles körű használatának növekvő üteme, mint az LSD, a heroin, a kokain, a marihuána, valamint az új utcai drogok hosszú sora, mind-mind szerepet játszik társadalmunk meggyengülésében. Még az iskolás gyerekeket is odavetik a drogok martalékául. És a drogfogyasztó anyák gyermekei drogosként születnek meg.

A beszámolók szerint ezeknek a drogoknak némelyike képes agyi és idegrendszeri károsodást okozni. A marihuána például – amely azoknak az egyetemistáknak a körében a legkedveltebb, akiknek ma okosodniuk kellene, hogy ők lehessenek a holnap vezetői – a beszámolók szerint képes agysorvadást okozni.

A kutatások még azt is megállapították, hogy létezik olyan dolog, hogy „drogszemélyiség”. Ez egy mesterséges személyiség, amelyet a drogok hoznak létre. A drogok szemmel láthatóan megváltoztatják a személy beállítottságát az eredeti személyiségéről egy olyan személyiségre, amely rejtett neheztelést és gyűlöletet hordoz, amelyet az illető a felszínen nem enged megmutatkozni. És noha ez talán nem az összes esetben igaz, azért megmutatja a kapcsolatot a drogok, valamint a bűnözéssel kapcsolatos nehézségek növekedése, a gyengülő termelékenység és a társadalmi és ipari kultúra korunkban tapasztalható hanyatlása között.

Az újságok főcímeinek rendszeres témája a drogok pusztító élettani hatása. Az is túlontúl nyilvánvaló, hogy ezek a mentális éberség és az etikusság összeomlását is okozzák.

Ám bármennyire ördögiek és rombolóak is az utcai drogok, valójában csak egy részét képezik a biokémiai problémának.

GYÓGYSZEREK ÉS PSZICHIÁTRIAI SZEREK

A gyógyszerek – és különösen a pszichiátriai szerek hosszú listája (Ritalin, Valium, Thorazine és lítium, hogy csak néhányat említsünk) – éppen olyan károsak lehetnek, mint az utcai drogok. A problémát nem ismerő személy számára egészen elképesztő lehet, hogy ezek mindennapos használata manapság mennyire elterjedt.

A nyugtatószereket gyakran úgy adják, mintha ezek jelentenék a csodaszert minden bajra. Már 1951-ben is előfordult, hogy sokan annyira hozzászoktak a napi altató- vagy fájdalomcsillapító-adagjukhoz, hogy az „apró tablettákat” nem is tekintették drogoknak.

Túlságosan gyakran az a hozzáállás: „Ha nem tudom megtalálni a fájdalom okát, akkor legalább eltompítom.” Egy mentálisan beteg személy esetében ez talán így hangzana: „Ha nem tudjuk racionálissá tenni, akkor legalább le tudjuk csendesíteni.”

Sajnos azonban nem ismerik fel, hogy ha egy személy fájdalmát fájdalomcsillapítóval eltompították, ugyanazzal a droggal őt magát is eltompították, és sokkal közelebb került a halál végső fájdalmához. Nyilvánvalónak kellene lennie, hogy a halottak a világ legcsendesebb emberei.

Az alkohol drog. Az alkoholfogyasztás mértéke (mennyiség és gyakoriság) határozza meg, hogy az egyént súlyos alkoholfogyasztónak kell-e tekinteni.

ALKOHOL

Az alkohol nem tudatmódosító szer, hanem „biokémia-módosító” drog. Az alkohol semmilyen hatással nincs az elmére; az idegekre van hatással. Azzal, hogy gyorsan magába szívja a testben lévő összes B1-vitamint, képtelenné teszi az idegeket a megfelelő működésre.

Következésképpen a személy nem képes koordinálni a testét. Az alkohol kis mennyiségben élénkítőszer, nagy mennyiségben pedig nyugtató.

Az alkoholista meghatározása: „olyan egyén, aki nem tud csak egyetlen pohárral inni”. Ha iszik egy pohárral, akkor innia kell még eggyel. Az alkohol rabja. Az egyik tényező az, hogy teli pohárnak kell lennie előtte. Ha kifogy, újra meg kell töltenie.

Az alkoholisták a teljes, kérlelhetetlen ellenségesség állapotában vannak mindennel szemben maguk körül. Kicsinálnak embereket anélkül, hogy akár csak említésre méltatnák a dolgot.

Az alkohol drog. Az alkoholfogyasztás mértéke (mennyiség és gyakoriság) határozza meg, hogy az egyént súlyos alkoholfogyasztónak kell-e tekinteni.

KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK ÉS TERMÉKEK

Az utóbbi években sok kutatást végeztek a különféle kereskedelmi eljárásokban és termékekben gyakran használt számos anyag lehetséges mérgező hatásaival, valamint azzal kapcsolatban, hogy ezek milyen mértékben juthatnak be e bolygó lakóinak szervezetébe. Itt következik néhány példa arra, hogy e kutatás révén mi került napvilágra.

IPARI VEGYI ANYAGOK

E címszó alatt található meg az a több tízezer vegyi anyag, amelyet az ipari termelés során használnak. Természetesen nem minden ilyen vegyi anyag mérgező. De az olyan gyárakban dolgozó munkások, ahol olyan anyagokat gyártanak, vagy olyanokkal dolgoznak, mint például a növényvédő szerek, kőolajtermékek, műanyagok, mosó- és tisztítószerek, oldószerek, fémbevonatok, tartósítószerek, gyógyszerek, azbeszttermékek, műtrágyák, egyes kozmetikumok, parfümök, festékek, színezékek, elektromos berendezések vagy bármilyen radioaktív anyag, gyakran hosszabb időszakokra is ki lehetnek téve mérgező anyagok hatásának. Természetesen a fogyasztó is ki lehet téve e vegyi anyagok maradványainak, amikor ezeket a termékeket használja.

MEZŐGAZDASÁGI VEGYI ANYAGOK

A növényvédő szerek a legnyilvánvalóbbak azok közül a mérgező anyagok közül, amelyeknek a mezőgazdaságban dolgozók ki lehetnek téve. Ezek magukban foglalják a rovarirtó szereket, gyomirtó szereket és a műtrágyákat.

A gyomirtók címszó alá tartozik több olyan vegyi anyag is, amely egy „dioxin” nevű anyagot tartalmaz, amelyről tudott, hogy erősen mérgező vegyi anyag még olyan kis mennyiségben is, amely szinte kimutathatatlan a testben.

A mezőgazdaságban használt vegyi anyagokkal sokféleképpen érintkezésbe kerülhet az ember. A vegyi anyagot a növény magán vagy magában hordozhatja, és így elfogyasztásra kerülhet. A szél elviheti, és közvetlenül belélegezhetik azok, akik mezőgazdasági területeken élnek vagy dolgoznak. Akár még az ivóvíztározókba is bekerülhet.

ÉLELMISZEREK, ÉLELMISZER-ADALÉKOK ÉS -TARTÓSÍTÓSZEREK

Vannak anyagok, amelyeket hozzáadnak egyes kereskedelmileg feldolgozott élelmiszerekhez az íz vagy a szín „javítása” érdekében, vagy azért – ahogy korábban említettük –, hogy az élelmiszer megromlását megakadályozzák. A különféle mesterséges édesítők is egyre gyakoribbá válnak, amelyeket a „diétás” üdítőitalokban és más, előre csomagolt élelmiszerekben használnak. Az ezekkel a „fokozókkal”, „édesítőkkel” és „tartósítókkal” kapcsolatos kutatásból úgy tűnik, hogy sok közülük meglehetősen mérgező. Az élelmiszer-adalékok és tartósítószerek egész témája sok ember számára vált aggodalom tárgyává.

Van egy másik oldala is az élelmiszerek témájának. A kutatási eredmények rámutatnak annak lehetőségére, hogy az avas olajok korábban nem is gyanított mértékben veszélyesek az egészségre. Az élelmiszerek sütésekor vagy kereskedelmi feldolgozásakor használt olajokat, amennyiben nem frissek, tiszták és avasságtól mentesek, a kutatók szerint kapcsolatba lehetett hozni emésztőszervi és izombetegségekkel, sőt a rákkal is.

PARFÜMÖK ÉS ILLATANYAGOK

Az utóbbi években egyre inkább uralkodóvá vált az, hogy mindenféle termékben parfümöket és illatanyagokat használnak. A ruházattól és a mosószerektől kezdve az arctörlő papírig és a magazinokban megjelenő hirdetésekig mindenhez illatanyagokat adnak. Ez az illatanyag általában egy olcsó vegyi származék, kőszénkátrányból származó kivonat, amelyből egy 200 literes hordónyi mennyiség valószínűleg úgy 10 centbe kerül. Az eredmények, úgy tűnik, megerősítik, hogy ezek a vegyi anyagok, amelyek „illatanyagként” lebegnek a helyi szupermarketekben, valójában mérgezők, és belekerülhetnek az ott eladott élelmiszertermékekbe. E vegyi anyagok lenyelése egyértelműen nem segíti az emésztést.

SUGÁRZÁS

Kétségtelenül láttuk már a hírekben, hogy az ember kapcsolatba kerülhet sugárzással, ha atomfegyver-kísérletek hatásának van kitéve (vagy a radioaktív részecskéknek, amelyeket ezek a légkörbe bocsáthatnak), vagy atomhulladék, illetve valamilyen olyan gyártási folyamat hatásának, amely radioaktív anyagokat használ. Továbbá az atomenergia elektromosság szolgáltatására való megnövekedett felhasználása (anélkül, hogy kifejlesztenék a megfelelő technológiát és a biztonsági berendezéseket a használatához) nem katonai jellegű fenyegetést jelent. A bolygó légköre felsőbb részének szennyező anyagok általi pusztulása pedig évről évre több napsugárzást enged keresztül a bolygó felszínére.

Más szóval, az ember sokféle módon ki lehet téve a sugárzás hatásának. Ez mindenhol ott van a légkörben, és mindig is ott volt. Csak most több van belőle.

A napimádók, a napozók, azok, akik hivatást űznek abból, hogy évről évre a napon süttetik magukat, sugárzásnak teszik ki magukat. Mi a Nap, ha nem egy sugárzó gömb? A sugárzásra sehol sem találhatnánk jobb példát, mint a saját Napunkat. Ezért a leégés valóban égés, de nem olyan égés, amely egyszerűen a túlzott hő miatt következik be: ez egy sugárzás okozta égés. Bizonyos mennyiségű napfény valószínűleg létfontosságú az emberi test jó egészségéhez. Itt a napsugárzásnak való túlzott kitettségről beszélünk. Még amikor nem is ég le ténylegesen, a hosszú időn át végzett rendszeres napozással az ember a sugárzás felhalmozódó hatásának teszi ki magát.

A röntgensugarak szintén sugárzásnak teszik ki az embert. Pontosan olyan halálosak, mint az atommaghasadás. A röntgensugár nem okoz nagy bummot; nincs egy nagy robbanás, amely után nem marad város. Azonban röntgensugárról röntgensugárra az egyénben a nagy mennyiségű sugárzás állapotát hozza létre, így ha még egy kis röntgensugárzás vagy radioaktív csapadék éri, az illető hajlamos lesz megbetegedni. A röntgensugárzásnak egy személyre történő ismételt, folyamatos alkalmazása előidézheti a létező összes olyan hatást, amelyet az atommaghasadás a légkör szennyezésével előidéz.

Ahol radioaktív a légkör, ott az egészségi állapotok romlását is megtaláljuk. Minél jobban ki vannak téve az emberek a sugárzásnak, annál kisebb az ellenálló képességük, és annál nagyobb hatással van rájuk a sugárzás. Más szóval, a testben idővel felhalmozódik a fent leírt források bármelyikéből származó sugárzás. Mivel a sugárzás felhalmozódik, ebből az következik, hogy ez súlyosbítja a biokémiai problémát, és óriási akadályt jelent.

MEGOLDÁS A BIOKÉMIAI VILÁGRA

Mindazok fényében, amit fentebb tárgyaltunk, a Méregtelenítő programot kínáljuk fel megoldásként erre a biokémiai problémára. Egy olyan társadalomban, amely annyira át van itatva drogokkal és mérgező anyagokkal, mint amilyenné ez vált, az ilyen anyagok felhalmozódásának kezelése komoly érdeklődésre tarthat számot.

A logikus kérdés bármely eljárásmóddal kapcsolatban, amely esetleg kezelné ezeket a felhalmozódásokat, a következő lenne: „Működik?” „Ér el eredményeket?”

Ezeket a kérdéseket a gyakorlati tapasztalat válaszolja meg, valamint az, hogy megértjük azokat az alapvető felfedezéseket, amelyek létrehoztak egy olyan eljárásmódot, amellyel megszabadíthatjuk az egyént a mérgező anyagok káros hatásaitól.